Tudtátok, hogy a kutyáknak is van “bankszámlája”
Te kutyád is fél az állatorvosnál? Riadtan néz rád már a rendelő utcájába érve? Nem akar bemenni, ha mégis bemegy reszket,nyugtalan, esetleg bepisil ,lefagy ha az asztalra kerül?
Ahogy az embernek a fogorvos, úgy kutyának az állatorvos
a legfőbb mumus! Nem szeretik, félnek, reszketnek, elkerülők általában az állatorvosi látogatással. A rendelő területén, váróban nyugtalanul fészkalódnak,rázzák a bundájukat, öledbe akar ülni -pedig amúgy nem szokott- ásítoznak, folyton az ajtót és a téged néznek váltakozva. Ezek klasszikus rendelő várójában történő stresszes testbeszéd jelei, amik azt jelzik a kutya nem érzi komfortosan magát az adott szituációban. Ilyenkor kutyánk azt szeretné, hogy kisegítsük ebből a számára kellemetlen helyzetből.
Azonban hasonló helyzetben a gazdák inkább fegyelmezik, korrigálják a kutya viselkedését, pl. ültetik, fektetik,csitítgatják hogy ne ugasson, hiszen mindenki őket nézi, tiszta ciki, hogy rajtuk kívül a többi gazdi és kutyusa kevésbé mocorog , nem ugat stb.. Ezzel a fegyelmező hozzáállással azonban a kutyus azt tanulja meg, hogy a gazdi nem segíti ki őt a nehézségből, nem számíthat rá, nem veszi ki őt a kellemetlen helyzetből, ergo nem számíthat a gondozó támogatására. Ezen az állapoton tovább ront amikor bekerül a vizsgálóhelyiségbe és az asztalon ismét lefogják, szájzsákot kap,idegen kezek tapogatják miközben nem tetszését fejezi ki lefagyással, morgással stb. amit a gazda és a személyzet is további negatív módon mérgesen,elutasítóan reagál le.
Amikor kutyáink a fentebb leírt kellemetlen helyzetbe kerülnek, azt tanulják meg a gazdi nem segít, nem támogat, nem engedi kifejezni az érzéseit pl. ha morog és rászólnak, fegyelmezik. Ennek következményeképpen a kutya csalódik, kevésbé fog bízni a gondozójában, magára marad a nehézségeivel, kellemetlenségeivel és elkezdi a “maga módján megoldani” a problémáját. A stresszes szituációkban a reakcióink habitustól és egyéntől függően különbözőek lehetnek.Van aki felméri a helyzetét és menekülne, van aki lefagyva ( “halottnak tettetve magát” ) reménykedik , hogy mielőbb véget ér ami éppen zajlik, míg mások az önvédelem súlyosabb eszközéhez a harchoz vagyis a harapáshoz nyúlnak.
Az, hogy a három reakció közül melyik fog bekövetkezni függ
az aktuális helyzettől,
korábbi tapasztalatoktól,
tanult viselkedésektől,
személyiségtől,
kutya egészségi állapotától stb ..
Az viszont biztos, hogy a stresszre adott válaszreakció nem tudatos, nem egy előre elgondolt,megfontolt és kitalált cselekvés,de nem is dominancia, engedetlenség vagy bosszúállás a gazdán,mert orvoshoz vitte kedvencét és egyéb hasonló a gazda által elképzelt viselkedés hanem egy egyszerű és előre nem kiszámítható idegrendszeri
válasz. A pillanat tört része alatt megy végbe, bármikor változhat a lefagyásból harcra vagy a menekülésből is válthat harcba ha sarokba szorítva érzi magát.
Mi volna hát a segítség egy ilyen szintű stresszhelyzetben?
Az odafigyelés, a segítségnyújtás, választás lehetőségnek megadása.Az előbbi nagyon egyszerű módú támogatások a gondozó részéről azt közvetítik a kutya felé, hogy a gazdi figyel rá, fontos neki, kiáll érte ,megbízhat benne, mert kisegíti a nehéz , számára kellemetlen szituációból így a kutya bizalmi bankszámlája el kezd nőni.
Gyarapszik azzal például :
hogy egy kellemetlen rendelői váróból egyszerűen csak kivisszük a kutyát és hagyjuk hogy a rendelő területén kívül várakozzon pl. szaglászással vezesse le a benne lévő izgalmat ,feszültséget amit az állatorvosi látogatás számára jelent,
pár perc időt
és teret kérünk neki amikor morog az állatorvosra, mert kellemetlenül érzi magát,
akkor is ellátogatunk az orvosi rendelőbe amikor semmi dolgunk, de szeretnénk ha ott kellemesebben, komfortosabban érezné magát
ha sétálni megyünk, hagyjuk hogy néha ő válassza az útvonalat
félős kutya esetén nem engedjük, hogy idegenek simogassák amikor azt látjuk kellemetlen neki stb.
Sok, látszólag apró figyelmesség,amik nagyon sokat számítanak a szoros kutya -gazdi kötődésben
.
Ennek a pozitív mérlegnek a bizalmi bankszámlán köszönhető, hogy ha alkalmasint nehéz helyzetben kerülünk és a kénytelenek vagyunk kutyánkat valamilyen kellemetlenebb helyzetbe hozni pl. egy sürgős orvosi ellátás, ami számára fájdalmas,stresszes -de ez alkalommal az eset sürgősségét tekintve fontos a gyors ellátás- kicsit levehetnek a bizalmi egyensúlyból, de mivel magas a bizalmi számlán az egyenleg, így abból könnyebb kicsit “költekezni “ de az egyensúly jelentősen nem változik, mindig megmarad, maradnak tartalékok amiből újra lehet építkezni
.
Valahogy így kell elképzelni kutyáink bankszámláját. Ha a kutya gazda kapcsolatot tekintjük legalább annyira fontos ennek a számlának az egyenlege, mint a mi saját pénzben merhető bankszámlánk, mert amíg nekünk könnyebb a hónap végén pénzt , fizetést a számlára pótolni, úgy bizalmat sokkal nehezebb és időigényesebb pótolni.
Ha úgy érzed a Te kutyád bizalmi” bankszámlája “ nem áll túl jól- sokat morog rád, elkerül,fél tőled ….- akkor keress meg bátran és hozzuk rendbe mielőbb, mielőtt minden tartalék elfogyna róla!
Ahogy az embernek a fogorvos, úgy kutyának az állatorvos
a legfőbb mumus! Nem szeretik, félnek, reszketnek, elkerülők általában az állatorvosi látogatással. A rendelő területén, váróban nyugtalanul fészkalódnak,rázzák a bundájukat, öledbe akar ülni -pedig amúgy nem szokott- ásítoznak, folyton az ajtót és a téged néznek váltakozva. Ezek klasszikus rendelő várójában történő stresszes testbeszéd jelei, amik azt jelzik a kutya nem érzi komfortosan magát az adott szituációban. Ilyenkor kutyánk azt szeretné, hogy kisegítsük ebből a számára kellemetlen helyzetből.Azonban hasonló helyzetben a gazdák inkább fegyelmezik, korrigálják a kutya viselkedését, pl. ültetik, fektetik,csitítgatják hogy ne ugasson, hiszen mindenki őket nézi, tiszta ciki, hogy rajtuk kívül a többi gazdi és kutyusa kevésbé mocorog , nem ugat stb.. Ezzel a fegyelmező hozzáállással azonban a kutyus azt tanulja meg, hogy a gazdi nem segíti ki őt a nehézségből, nem számíthat rá, nem veszi ki őt a kellemetlen helyzetből, ergo nem számíthat a gondozó támogatására. Ezen az állapoton tovább ront amikor bekerül a vizsgálóhelyiségbe és az asztalon ismét lefogják, szájzsákot kap,idegen kezek tapogatják miközben nem tetszését fejezi ki lefagyással, morgással stb. amit a gazda és a személyzet is további negatív módon mérgesen,elutasítóan reagál le.
Amikor kutyáink a fentebb leírt kellemetlen helyzetbe kerülnek, azt tanulják meg a gazdi nem segít, nem támogat, nem engedi kifejezni az érzéseit pl. ha morog és rászólnak, fegyelmezik. Ennek következményeképpen a kutya csalódik, kevésbé fog bízni a gondozójában, magára marad a nehézségeivel, kellemetlenségeivel és elkezdi a “maga módján megoldani” a problémáját. A stresszes szituációkban a reakcióink habitustól és egyéntől függően különbözőek lehetnek.Van aki felméri a helyzetét és menekülne, van aki lefagyva ( “halottnak tettetve magát” ) reménykedik , hogy mielőbb véget ér ami éppen zajlik, míg mások az önvédelem súlyosabb eszközéhez a harchoz vagyis a harapáshoz nyúlnak.
Az, hogy a három reakció közül melyik fog bekövetkezni függ
az aktuális helyzettől, korábbi tapasztalatoktól, tanult viselkedésektől, személyiségtől, kutya egészségi állapotától stb ..Az viszont biztos, hogy a stresszre adott válaszreakció nem tudatos, nem egy előre elgondolt,megfontolt és kitalált cselekvés,de nem is dominancia, engedetlenség vagy bosszúállás a gazdán,mert orvoshoz vitte kedvencét és egyéb hasonló a gazda által elképzelt viselkedés hanem egy egyszerű és előre nem kiszámítható idegrendszeri
válasz. A pillanat tört része alatt megy végbe, bármikor változhat a lefagyásból harcra vagy a menekülésből is válthat harcba ha sarokba szorítva érzi magát.Mi volna hát a segítség egy ilyen szintű stresszhelyzetben?
Az odafigyelés, a segítségnyújtás, választás lehetőségnek megadása.Az előbbi nagyon egyszerű módú támogatások a gondozó részéről azt közvetítik a kutya felé, hogy a gazdi figyel rá, fontos neki, kiáll érte ,megbízhat benne, mert kisegíti a nehéz , számára kellemetlen szituációból így a kutya bizalmi bankszámlája el kezd nőni.
Gyarapszik azzal például :
hogy egy kellemetlen rendelői váróból egyszerűen csak kivisszük a kutyát és hagyjuk hogy a rendelő területén kívül várakozzon pl. szaglászással vezesse le a benne lévő izgalmat ,feszültséget amit az állatorvosi látogatás számára jelent, pár perc időt és teret kérünk neki amikor morog az állatorvosra, mert kellemetlenül érzi magát, akkor is ellátogatunk az orvosi rendelőbe amikor semmi dolgunk, de szeretnénk ha ott kellemesebben, komfortosabban érezné magát ha sétálni megyünk, hagyjuk hogy néha ő válassza az útvonalat félős kutya esetén nem engedjük, hogy idegenek simogassák amikor azt látjuk kellemetlen neki stb.Sok, látszólag apró figyelmesség,amik nagyon sokat számítanak a szoros kutya -gazdi kötődésben
.Ennek a pozitív mérlegnek a bizalmi bankszámlán köszönhető, hogy ha alkalmasint nehéz helyzetben kerülünk és a kénytelenek vagyunk kutyánkat valamilyen kellemetlenebb helyzetbe hozni pl. egy sürgős orvosi ellátás, ami számára fájdalmas,stresszes -de ez alkalommal az eset sürgősségét tekintve fontos a gyors ellátás- kicsit levehetnek a bizalmi egyensúlyból, de mivel magas a bizalmi számlán az egyenleg, így abból könnyebb kicsit “költekezni “ de az egyensúly jelentősen nem változik, mindig megmarad, maradnak tartalékok amiből újra lehet építkezni
.Valahogy így kell elképzelni kutyáink bankszámláját. Ha a kutya gazda kapcsolatot tekintjük legalább annyira fontos ennek a számlának az egyenlege, mint a mi saját pénzben merhető bankszámlánk, mert amíg nekünk könnyebb a hónap végén pénzt , fizetést a számlára pótolni, úgy bizalmat sokkal nehezebb és időigényesebb pótolni.
Ha úgy érzed a Te kutyád bizalmi” bankszámlája “ nem áll túl jól- sokat morog rád, elkerül,fél tőled ….- akkor keress meg bátran és hozzuk rendbe mielőbb, mielőtt minden tartalék elfogyna róla!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése